, 2022/9/19

A környezeti problémák India technológiai központjának lassú halálára világítanak rá. A forgalom mozog, miközben a vizet kiszivattyúzzák egy elárasztott lakónegyedből a 2022. szeptember 7-i özönvízszerű esőzések után Bengaluruban.

Bengaluru

Az 1990-es években Bengaluru, az egykor kertek, tavak és hűvös klíma előkelő városa gyorsan India válaszává vált a Szilícium-völgyre. A beton felváltotta a zöld területeket, és a tavak szélén lévő építkezések elzárták a csatlakozó csatornákat, így korlátozva a város vízfelvevő és -elvezető képességét. A múlt héten, a város évtizedek óta legsúlyosabb esőzései után a Yemalur negyedet derékig érő víz öntötte el, Bengaluru más részeivel együtt.

Az aszályos időszakban a dugók és a vízhiány miatt elakadt lakosok már régóta panaszkodnak a város infrastruktúrájára. Az árvíz azonban újabb kérdéseket vetett fel a gyors városfejlesztéssel kapcsolatban, különösen az időjárás kiszámíthatatlanabbá és intenzívebbé válásával kapcsolatban. Bengaluru: Harish Pullanoor az 1980-as évek végén a hétvégéit azzal töltötte, hogy az indiai metropolisz, Bengaluru keleti szélén fekvő Yemalur mocsaraiban és tavacskáiban csavargott, ahol unokatestvérei csatlakoztak hozzá, hogy kis édesvízi halakat fogjanak.

Az 1990-es években Bengaluru, az egykor kertek, tavak és hűvös éghajlatú, előkelő város gyorsan India válaszává vált a Szilícium-völgyre, több millió munkavállalót vonzott, és a világ legnagyobb IT-vállalatainak regionális központja lett. A korlátlan terjeszkedésnek ára volt. A beton felváltotta a zöld területeket, és a tavak szélén lévő építkezések elzárták az összekötő csatornákat, így korlátozva a város vízfelvevő és vízelvezető képességét.

A múlt héten, a város évtizedek óta legsúlyosabb esőzései után a Yemalur negyedet Bengaluru más részeivel együtt derékig érő víz öntötte el, ami megzavarta a déli metropolisz informatikai iparát, és csapást mért a város hírnevére. A lakosok, akiknek elegük van a dugókból és a száraz évszakban jelentkező vízhiányból, már régóta panaszkodnak a város infrastruktúrájára.

A monszun idején bekövetkező áradások azonban újabb kérdéseket vetettek fel a gyors városfejlesztés fenntarthatóságával kapcsolatban, különösen mivel az éghajlatváltozás miatt az időjárási viszonyok egyre kiszámíthatatlanabbá és intenzívebbé válnak. "Ez nagyon, nagyon szomorú" - mondta Pullanoor, aki Yemalur közelében született, de most a nyugati Mumbai városában él, amelynek egyes részei szintén szórványos áradásokkal küzdenek, mint India számos városi központja.

"A fák eltűntek. A parkok szinte teljesen eltűntek. Dugig van a forgalom".

A nagyvállalatok is panaszkodnak a súlyosbodó fennakadásokra, amelyek szerintük egyetlen nap alatt több tízmillió dollárba is kerülhetnek nekik. Bengaluru több mint 3500 IT-vállalatnak és mintegy 79 "technológiai parknak" ad otthont - olyan előkelő helyiségeknek, ahol irodák és szórakozóhelyek találhatók, amelyek a technológiai dolgozókat szolgálják ki.

A múlt héten az elárasztott autópályákon keresztül gázolva küzdöttek, hogy elérjék a modern, üvegfalú komplexumokat Yemalurban és környékén, ahol olyan multinacionális cégek működnek a nagy indiai start-upok mellett, mint a JP Morgan és a Deloitte. A milliomos vállalkozók azok közé tartoztak, akik kénytelenek voltak traktorok hátán menekülni az elárasztott nappalik és elárasztott hálószobák elől. A biztosítótársaságok közölték, hogy az első becslések szerint a vagyonveszteség több millió rúpiára rúg, és a számok várhatóan a következő napokban emelkedni fognak.

Globális hatás

A legutóbbi káosz újabb aggodalmakat váltott ki a város körül összpontosuló, 194 milliárd dollár értékű indiai IT-szolgáltató iparban. "India a globális vállalatok technológiai központja, így bármilyen itteni zavarnak globális hatása lesz. Ez alól Bangalore, mint az IT központja sem lesz kivétel" - mondta K.S. Viswanathan, a Szoftver- és Szolgáltatóvállalatok Nemzeti Szövetségének (NASSCOM) alelnöke.

Bangalore-t 2014-ben átnevezték Bengalurura.

A NASSCOM jelenleg 15 új város azonosításán dolgozik, amelyek szoftver exportközpontokká válhatnak - mondta Viswanathan, a projekt vezetője. "Ez nem egy város-város elleni történet" - mondta a Reutersnek. "Mi, mint ország nem akarunk lemaradni a bevételekről és az üzleti lehetőségekről az infrastruktúra hiánya miatt".

Néhány üzleti csoport, köztük az Outer Ring Road Companies Association (ORRCA), amelyet az Intel, a Goldman Sachs, a Microsoft és a Wipro vezetői vezetnek, már az áradások előtt is figyelmeztetett, hogy a nem megfelelő bengalurui infrastruktúra a cégek távozására ösztönözheti a vállalatokat. "Évek óta beszélünk ezekről" - mondta Krishna Kumar, az ORRCA vezérigazgatója a múlt héten a bengalurui infrastruktúrával kapcsolatos problémákról. "Mostanra komoly ponthoz érkeztünk, és minden vállalat egy oldalon áll".

A Thomson Reutersnek is jelentős műveletei vannak Bengaluruban.

"Az összes alkalmazott biztonsága mindig a legfőbb prioritásunk" - áll a vállalat közleményében. "Míg a Thomson Reuters bangalore-i munkatársai a közelmúltbeli árvíz idején továbbra is távolról dolgoznak, a működésünkre nem volt hatással". Az 1970-es évek elején Bengaluru több mint 68%-át növényzet borította.

A bengalurui Indiai Tudományos Intézet (IISC) munkatársa, T.V. Ramachandra elemzése szerint az 1990-es évek végére a város zöldfelülete 45%-ra csökkent, 2021-re pedig a 741 négyzetkilométeres terület kevesebb mint 3%-ára.

A zöldterületek segíthetnek a csapadékvíz elnyelésében és ideiglenes tárolásában, ami hozzájárul a beépített területek védelméhez. "Ha ez a tendencia folytatódik, 2025-re (a város) 98,5%-át beton fogja elfojtani" - mondta Ramachandra, aki az IISc Ökológiai Tudományok Központjának munkatársa.

Egy hanyatló város

A gyors városi terjeszkedés, amely gyakran engedély nélkül épített illegális építményekkel jár, a szakértők szerint hatással van Bengaluru közel 200 tavára és az azokat egykor összekötő csatornahálózatra. Így amikor a múlt héthez hasonló heves esőzések sújtják a várost, a vízelvezető rendszerek nem képesek lépést tartani, különösen az olyan alacsonyan fekvő területeken, mint Yemalur.

Karnataka állam kormánya, ahol Bengaluru található, a múlt héten közölte, hogy 3 milliárd indiai rúpiát (37,8 millió dollárt) költ az árvízhelyzet kezelésére, beleértve az engedély nélküli építkezések felszámolását, a vízelvezető rendszerek javítását és a tavak vízszintjének ellenőrzését. "Minden birtokháborítást kíméletlenül eltávolítunk" - mondta újságíróknak Basavaraj Bommai karnatakai főminiszter. "Személyesen fogok elmenni és ellenőrizni."

A hatóságok mintegy 50 olyan területet azonosítottak Bengaluruban, amelyet illegálisan alakítottak ki. Ezek között voltak csúcskategóriás villák és lakások is Tushar Girinath, a bengalurui polgármesteri hivatal főbiztosa szerint. A múlt héten az állami kormány azt is bejelentette, hogy létrehoz egy testületet Bengaluru közlekedésének irányítására, és tárgyalásokat kezd egy új csapadékvíz-elvezetési projektről egy főútvonal mentén.

A kritikusok a kezdeményezéseket térdcsapásszerű reakciónak nevezték, amely kifulladhat. "Minden alkalommal, amikor árvíz van, csak akkor tárgyalunk" - mondta Ramachandra, az IISC munkatársa. "Bengaluru hanyatlik. Meg fog halni."