, 2021/10/4
A WHO szigorítja a légszennyezési irányelveket a korai halálozások csökkentése érdekében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorította a levegőminőségi irányelveit, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagokhoz köthető légszennyezésből eredő halálesetek számát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorította a levegőminőségi irányelveit, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagokhoz köthető légszennyezésből eredő halálesetek számát. A WHO szerint az új irányelvek tükrözik azokat a károkat, amelyeket a légszennyezés még a korábban gondoltnál is alacsonyabb koncentrációban okozhat az emberi egészségnek. A WHO a legfontosabb légszennyező anyagok szintjének csökkentését javasolja, amelyek közül néhány az éghajlatváltozáshoz is hozzájárul.
A WHO utoljára 2005-ben frissítette a levegőminőségre vonatkozó iránymutatásait, de azóta jelentősen megnőtt a bizonyítékok száma, amelyek azt mutatják, hogy a légszennyezés hogyan befolyásolja az egészség különböző aspektusait. A legfrissebb bizonyítékok áttekintése után a WHO a levegőben lévő szennyező anyagok maximálisan ajánlott szintjeinek szinte mindegyikét lefelé módosította, azt sugallva, hogy megfelelő betartásukkal milliók életét lehetne megmenteni.
A becslések szerint a légszennyezésnek való kitettség évente hétmillió idő előtti halálesetet okoz, és további több millió egészséges életév elvesztését eredményezi. A gyermekek esetében ez például a tüdő növekedésének és működésének csökkenését, légúti fertőzéseket és súlyosbodó asztmát jelenthet. Felnőttek esetében az ischaemiás szívbetegség és a stroke a kültéri légszennyezésnek tulajdonítható korai halálozás leggyakoribb okai, és egyre több bizonyíték van más hatásokról is, például a cukorbetegségről és a neurodegeneratív betegségekről.
Ezzel a légszennyezésnek tulajdonítható betegségteher egy szintre került más jelentős globális egészségügyi kockázatokkal, például az egészségtelen táplálkozással és a dohányzással. A levegőminőség javítása az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítéseket is fokozhatja, és a kibocsátások csökkentése a levegőminőség javulásának tovagyűrűző hatásával jár.
A WHO új iránymutatásai hat szennyező anyagra vonatkozóan javasolnak levegőminőségi szinteket, amelyek közé tartozik a szálló por (PM), az ózon (O₃), a nitrogén-dioxid (NO₂), a kén-dioxid (SO₂) és a szén-monoxid (CO). Más káros szennyezőanyagokra is hatással van. A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) 2013-ban a kültéri légszennyezést és a részecskéket rákkeltőnek minősítette.
"A légszennyezés minden országban veszélyezteti az egészséget, de az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő embereket sújtja a legsúlyosabban" - mondta Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus Tedros Adhanom, a WHO főigazgatója. "A WHO új levegőminőségi irányelvei bizonyítékokon alapuló és gyakorlatias eszközt jelentenek a levegő minőségének javítására, amelytől minden élet függ. Arra kérem az összes országot és mindazokat, akik környezetünk védelméért küzdenek, hogy alkalmazzák ezeket a szenvedés csökkentése és az életek megmentése érdekében."
2019-ben a világ lakosságának több mint 90 százaléka élt olyan területeken, ahol a koncentráció meghaladta a WHO 2005-ös levegőminőségi irányelvét a PM2,5 - az egyik legkárosabb légszennyező anyag - hosszú távú expozíciójára vonatkozóan. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a PM2,5-nek való hosszú távú kitettség jelentősen befolyásolhatja a Covid-19 betegséggel kórházba kerülő emberek kimenetelét.