, 2021/9/27
A Royal Dutch Shell bejelentette, hogy 2025-ig kétmillió tonna fenntartható repülőgép-üzemanyagot (SAF) kíván előállítani, ami a jelenlegi globális SAF-termelés tízszeresét jelentené.
A CO2-kibocsátás 3 százalékáért felelős légiközlekedés a sugárhajtású motorok technológiai szempontból kiforrott alternatíváinak hiánya miatt nehezen megállítható ágazatnak számít. Mivel az elektromos és hidrogénüzemű repülőgépek még mindig viszonylag korlátozottak, a rövid- és középtávú szén-dioxid-mentesítési erőfeszítések a hatékonysági intézkedésekre és a sugárhajtóművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére összpontosítanak a hagyományos üzemanyag SAF-mal való keverése révén. Az 50:50 arányú keverék általában a repülőgépek hajtóműveinek cseréje nélkül használható.
A Shell azt tervezi, hogy 2025-re nagyüzemi méretű SAF-üzemanyagot állít elő, hogy a légitársaságok még ebben az évtizedben lehetőséget kapjanak CO2-kibocsátásuk csökkentésére. Reméli, hogy a SAF globális termelését a tízszeresére növeli, és 2025-re eléri a kétmillió tonnát. A Shell egyelőre nem szállít saját SAF-ot, azt másoktól, például a finnországi székhelyű Neste finomítótól szerzi be.
A Shell szerint a hulladék étolajból, növényekből és állati zsírokból előállított SAF akár 80 százalékkal is csökkentheti a légi közlekedésből származó kibocsátást. Azt mondta, hogy reményei szerint 2030-ra a SAF a globális repülőgép-üzemanyag értékesítésének 10 százalékát teheti ki. A SAF a repülőgép-üzemanyag iránti kereslet kevesebb mint 0,1 százalékát teszi ki.
Anna Mascolo, a Shell Aviation vezetője a Reutersnek nyilatkozott: "Arra számítunk, hogy más vállalatok is hozzá fognak járulni [erőfeszítéseihez] saját gyártóüzemeikkel [...] a fenntartható repülőgép-üzemanyag, legyen az bio SAF vagy szintetikus SAF, továbbra is az egyetlen legnagyobb megoldás marad."A Shell, amely egyébként egzisztenciális válsággal nézne szembe, a Párizsi Megállapodással összhangban 2050-re kitűzte saját nettó nullás célját, és átállítja üzleti tevékenységét az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok, például a hidrogén, a biodízel és a SAF felé.
Rotterdami finomítójában 2024-ig bioüzemanyag-feldolgozó üzemet tervez építeni, amely főként a SAF-ra összpontosít, és hidrogénből és újrahasznosított szénből előállított szintetikus repülőgép-üzemanyagot is fejleszt. Az Egyesült Államok a múlt héten közölte, hogy 2030-ig 20 százalékkal kívánja csökkenteni a légi közlekedésből származó kibocsátást a SAF-felhasználás bővítése révén.
A SAF-piac bővítése kihívást jelent az alapanyag korlátozott elérhetősége, a SAF-technológia kiforratlansága és a SAF költsége (akár nyolcszor magasabb, mint a hagyományos repülőgép-üzemanyagé) miatt. Mivel a légiközlekedési ágazat a koronavírus világjárvány hatásait nehezen heveri ki, a fenntarthatósági beruházások a szokásosnál alacsonyabb szinten szerepelhetnek sok légitársaság napirendjén.
Az európai légiközlekedési ágazat által februárban közzétett tanulmány felvázolta a 2050-re a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás elérésének lehetséges útját. A terv a kibocsátás 92%-os csökkentését irányozza elő hidrogén- és hibrid-elektromos meghajtás, SAF-ok, szén-dioxid-árképzés és légiforgalmi irányítás alkalmazásával. A fennmaradó kibocsátást szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kellene ellensúlyozni.
Júniusban egy jelentésből kiderült, hogy az Airbus az alacsony kibocsátású légi közlekedésről szóló jelentése előtt kiadott tájékoztatójában azt tervezi, hogy legalább 2050-ig továbbra is a hagyományos sugárhajtóművekre támaszkodik. Az Airbus bejelentette, hogy olyan nulla kibocsátású repülőgépek kifejlesztését tervezi, amelyek 2035-re állhatnak szolgálatba. A vállalat azonban nem vállalta nyilvánosan, hogy a középhosszú távú A320-as repülőgépet (amelyet a 2030-as években kell lecserélni) hidrogénüzemű modellel váltja le; a tájékoztatója ezt határozottan kizárni látszik.