A Horizont Európa terjeszkedése

Az Európai Unió kiemelt kutatási és fejlesztési programja, a Horizont Európa a héten kapta meg első nem uniós tagjait. Hamarosan várhatóan még többen csatlakoznak, köztük az Egyesült Királyság is.

 Kilátás Brüsszelből

A Horizont Európa 95 milliárd eurós, hat évre szóló kutatási, innovációs és fejlesztési finanszírozása 2021-ben indult és 2027-ig tart. A program teljes mértékben nyitva áll az EU-n belüli kutatók előtt, de harmadik országok pályázatait is elfogadja. Pénteken az Európai Bizottság bejelentette, hogy a tárgyalások lezárultak Izlanddal és Norvégiával, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan feltételek mellett kaphatnak társult ország státuszt, mint az EU 27 tagállama.

Ezzel a két északi ország az első nem uniós állam, amely a Horizont Európa teljes körű kiváltságait élvezheti, és a kutatók már pályázhatnak a támogatásra. Margrethe Vestager, az EU technológiai cárja elmondta, hogy "Izlanddal és Norvégiával egyesítve erőinket, egy sor intézkedést fogunk végrehajtani a zöld, a digitális és a közegészségügyi menetrend támogatására".

A dán tisztviselő hozzátette, hogy "a nyitottság és a világ többi részével való együttműködés kulcsfontosságú a kutatás és az innováció kritikus tömegének megteremtésére, valamint a sürgető globális kihívások felgyorsítására és megoldására irányuló stratégiánkban". Mariya Gabriel, aki Brüsszelben az innovációs politikáért felelős, elmondta, hogy örömmel fogadta Izlandot és Norvégiát, mivel "a Horizont 2020 keretében a legjobban teljesítő országok közé tartoznak, és az innováció terén vezető szerepet és kiválóságot mutatnak".

A Bizottság szerint az izlandi és norvég kutatók várhatóan az északi-sarkvidéki tanulmányokkal és az éghajlati projektekkel kapcsolatos kérdésekre, valamint a hidrogénnel, a szén-dioxid-leválasztással és az adatvezérelt innovációval kapcsolatos kérdésekre összpontosítják majd érdeklődési körüket. Mindkét ország 1987 óta vesz részt uniós szintű innovációs finanszírozásban, Norvégia esetében 1987 óta, Izland esetében pedig 1994 óta.

Számos sikeres projektben vettek részt, többek között a fenntartható tengeri élelmiszert, a megújuló energiát és a rákdiagnosztikát célzó projektekben. Izland és Norvégia is kacérkodott a teljes jogú uniós tagsággal a közelmúlt történelmének különböző pontjain, de valahányszor komoly döntést kellett hozni az ugrás megtételéről, a közvélemény úgy döntött, hogy jobb, ha az ország szorosan csatlakozik, de nem teljes jogú tag.

A két ország azért kaphatta meg ilyen gyorsan a Horizont Európa társult státuszt, mert teljes jogú tagjai az Európai Gazdasági Térség (EGT) megállapodásnak, ami azt jelenti, hogy szabályaik és jogszabályaik már elérik a Brüsszel által megkövetelt szintet. A tárgyalások számos más országgal is folynak, bár a másik EGT-ország - Liechtenstein - nem szándékozik csatlakozni. A világ alacsonyabb jövedelmű országai automatikusan jogosultak a finanszírozás egy részére.

Svájc problémás eset, mivel az EU-val kötött átmeneti megállapodásai nem terjednek ki a Horizont programra, és a két szomszédos ország közötti kapcsolatokat szabályozó EU-svájci szerződés megújításáról szóló tárgyalások az év elején meghiúsultak. Yves Flückiger, a svájci egyetemi szövetség elnöke szerint "attól tartok, hogy legalább két évbe fog telni", amíg az alpesi ország megkapja a tagságot, hozzátéve, hogy a többi országgal - köztük a legtöbb nyugat-balkáni nem uniós állammal - folytatott társulási tárgyalások lekötik a Bizottságot.

Svájc nemzeti tudományos alapítványa az uniós tárgyalások meghiúsulása óta igyekezett más kutatási finanszírozást és programokat közvetíteni, és igyekezett a lehető legszorosabban igazodni az Európai Kutatási Központhoz. Azonban, mint Flückiger rámutat, "teljesen alábecsülik azt a tényt, hogy a Horizont Európa programban való részvétel több mint a pénz". Svájc még mindig csak harmadik országként pályázhat, de ez sokkal kevesebb előnnyel jár, mint a társult státusz.

Az Egyesült Királyság is pályázik a társult ország státuszra, és a tárgyalások még folynak a Bizottsággal. A hírek szerint a tárgyalásokat nem befolyásolják az EU és az Egyesült Királyság közötti egyéb tárgyalások, beleértve az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvvel kapcsolatos vitát, és a tervek szerint haladnak. A brit kormány nemrégiben elfogadott mesterségesintelligencia-stratégiája szerint a Horizon Europe szerepet fog játszani az Egyesült Királyság azon tervében, hogy globális mesterségesintelligencia-szuperhatalommá váljon, mivel "lehetővé teszi az együttműködést más európai kutatókkal".

A Bizottság szerint a Horizont Európa teljes listájával kapcsolatos további bejelentések "az elkövetkező hetekben" várhatóak, és a Bizottság megerősítette, hogy 2022 végéig 14,7 milliárd euró áll majd rendelkezésre.

#-kilatas-brusszelbol

By Admin, 2021/9/25