A nagy gazdaságoknak teljesíteniük kell a COP26 előtt

Egy hónap van hátra a Glasgow-ban megrendezésre kerülő, kulcsfontosságú ENSZ éghajlat-változási konferenciáig, amelynek célja, hogy megszilárdítsa a küldöttségek közötti megállapodást a veszélyes globális hőmérséklet-emelkedés megfékezéséről, Sharma figyelmeztetett, hogy az országok nem tettek meg minden szükséges kötelezettségvállalást a kibocsátáscsökkentés vagy a finanszírozás terén.

A COP26 elnöke szerint a labda az olyan országok, mint például Kína kezében van, hogy ebben az évtizedben határozottabb lépéseket tegyenek a környezetszennyezés csökkentésére. Sharma azt is elmondta, hogy továbbra is sürgetni fogja a fejlett országokat, hogy a szegényebb országoknak nyújtott, régóta ígért évi 100 milliárd dolláros (74 milliárd font) támogatást nyújtsanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

Sharma megjegyzései egy ENSZ-jelentést követően hangzottak el, amely az országok által benyújtott nemzeti cselekvési tervekről szól, amelyek célja a globális Párizsi Megállapodásban foglalt, a hőmérséklet-emelkedés jóval 2°C alá szorítására, valamint az 1,5°C-ra való korlátozására irányuló erőfeszítések folytatása. A jelentés megállapította, hogy az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó jelenlegi tervek alapján a világ jócskán elmarad a kitűzött célok elérésétől: 2030-ra a 2010-es szinthez képest 16%-os kibocsátásnövekedést terveznek, ahelyett, hogy a szigorúbb, 1,5°C-os cél eléréséhez szükséges közel felére csökkenne a kibocsátás.

A PA hírügynökségnek nyilatkozva Sharma elismerte, hogy az ENSZ jelentése "valóban nagyon kijózanító", bár azt is megjegyezte, hogy azok az országok, amelyek emelték ambícióikat, például az Egyesült Királyság, lefelé hajlítják a görbét. A legnagyobb kibocsátók közül néhányan, mint például Kína és India, nem terjesztették elő az új cselekvési terveket, amelyeket a vezető nemzetekből álló G20-ak csoportjának az év elején kiadott közleménye értelmében a COP26 előtt ígértek.

"A labda minden olyan G20-ország térfelén van, amelyik nem jelentkezett, és látnunk kell, hogy teljesítik-e ígéretüket" - mondta Sharma. Azt is elmondta, hogy van még mit tenni az évi 100 milliárd dolláros éghajlat-politikai finanszírozás megvalósítása érdekében, miután egy OECD-jelentés szerint a fejlődő országokba áramló pénz 2019-ben alig 80 milliárd dollár volt.

Arra a kérdésre, hogy jogos-e Greta Thunberg éghajlat-politikai aktivista e heti kritikája, miszerint a vezetők "bla-bla-bla-bla" mondják a helyes dolgokat, de nem tesznek lépéseket, Sharma azt mondta: "Nem kaptuk meg az összes szükséges kötelezettségvállalást. Ez teljesen világos. Azt hiszem, ezt a kibocsátáscsökkentési célokról és a finanszírozás összegéről szóló jelentések is világossá tették.

"Ezért teljesen helyes, hogy továbbra is sürgetjük az adományozó országokat, hogy tegyenek többet, és továbbra is sürgetjük az összes országot, különösen a legnagyobb kibocsátókat, hogy tegyenek többet." Sharma azt is elmondta, hogy ha a kormányok nem teljesítenek a COP26-on, a jövő generációi felelősségre fogják vonni őket.

A glasgow-i konferencia kulcsfontosságúnak ígérkezett a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósítása szempontjából, amely 2015-ös elfogadásakor elismerte, hogy az országoknak jelentősen fokozniuk kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedéseket.

Bár a globális felmelegedés legveszélyesebb hatásainak elkerülését célzó hőmérsékleti célok teljesítése és a cselekvés közötti szakadék Párizs óta csökkent, a jövő hónapban tartandó csúcstalálkozóig nem zárul le. Sharma azt mondta: "Ha használhatok egy futball analógiát, akkor Glasgow egy nagyon fontos mérkőzés a bajnokságban. Végső soron azért küzdünk, hogy az 1,5°C felé irányuló törekvésünket életben tartsuk."

Elmondta, hogy a COP26-on az országoknak közösen kell meghatározniuk, hogyan fogják csökkenteni a kötelezettségvállalások és a világnak az évtized végére elérendő szint közötti különbséget. Annak ellenére, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában mutatkozó hiányosságok és a Covid-19 összefüggései - többek között a globális vakcinák bevezetésének egyenlőtlensége - esetleg megkeseríthetik a tárgyalások légkörét, Sharma szerint minden ország, amellyel beszélt, sikeresnek szeretné látni a COP26-ot.

"Az emberek világszerte felismerik, hogy az éghajlat nagy egyenlősítő tényező, nem ismeri a határokat, a Föld abszolút minden egyes országát érinti, és ezért kell közösen, közösen dolgoznunk ezen. "Már most 1,2°C-os átlagos globális felmelegedésnél tartunk, és úgy gondolom, hogy ez sokak számára nem hangzik soknak, de ennek hatásait a szó szoros értelmében a világ minden országában érezzük.

"Csak az elmúlt néhány hónapban szörnyű áradásokat láttunk Kínában, emberéleteket követeltek, láttuk az áradásokat Közép-Európában, az erdőtüzeket Észak-Amerikában, rekordhőmérsékleteket láttunk Európában." - tette hozzá. Madagaszkáron az éghajlat okozta éhínség tapasztalható, míg Barbudán - amelyet 2017-ben az Irma hurrikán pusztított el - alig történt helyreállítás, és a közösségi vezetők arra figyelmeztetnek, hogy sokan, akik ott éltek, elmentek.

"Gyakorlatilag kényszermigrációnak lehettünk tanúi, ami sajnos világszerte egyre rosszabb lesz, ha nem kezeljük az éghajlatváltozást" - tette hozzá Sharma. Úgy véli, hogy a világ már "túl van a fordulóponton" a zöld gazdaságra való áttérés terén, de gyorsabban kell cselekednie. "Úgy gondolom, hogy már túl vagyunk azon a fordulóponton, amikor a vállalkozások, a civil társadalom és a kormányok gyakorlatilag ugyanabból a könyvből beszélnek ebben a kérdésben" - mondta, rámutatva arra, hogy a vállalatok aláírják a kibocsátáscsökkentési célokat, és befektetnek a zöld projektekbe és technológiákba.

"Számomra nem az a kérdés, hogy látjuk-e, hogy az energetikai átmenet, a zöld átmenet megvalósul. Szerintem az a kérdés, hogy gyorsabban kell haladnunk, és itt kell meggyőződnünk arról, hogy minden ország lépést tart-e." - mondta. Ennek eredményeképpen a COP26 olyan területekre fog összpontosítani, mint a szén használatának megszüntetése, a kizárólag rendkívül alacsony kibocsátású autók értékesítésére való áttérés, a nettó erdőirtás megszüntetése 2030-ig, valamint az erőteljes, de rövid élettartamú üvegházhatású gáz, a metán elleni fellépés.

Az Egyesült Királyság kormánya várhatóan még a jövő hónapban megrendezésre kerülő konferencia előtt közzéteszi a 2050-re a kibocsátás teljes nullára csökkentésére irányuló stratégiáját, és Sharma elismerte, hogy az emberek figyelni fogják, mit tesz az Egyesült Királyság az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében: "Szerintem jó dolog, hogy minden ország figyeli, mit tesznek a többiek, és remélhetőleg felnőnek a kihíváshoz, hogy megfeleljenek a világ ambícióinak.".