, 2021/10/5
A tanulmány szerint Sokkoló a Földközi-tengerben található műanyag mennyisége. Egy új tanulmány szerint jelenleg mintegy 3760 tonna mikro- és makroműanyag-törmelék úszik a Földközi-tengerben.
A görögországi Hellenic Centre for Marine Research kutatói egy modellt dolgoztak ki a Földközi-tengerben a szárazföldi forrásokból származó műanyaghulladék útvonalának és sorsának nyomon követésére. A modell a 2010 és 2017 közötti időszakban szimulációt végzett, nyomon követve a folyókból és a part menti városokból származó műanyagokat, miközben olyan fontos szóródási folyamatokat vett figyelembe, mint a süllyedés, a függőleges/horizontális keveredés, a szél és az áramlatok.
A kutatócsoport szerint a modell a mikro- és makroműanyagok lehetséges felhalmozódási mintáit is azonosította a felszíni rétegben, a vízoszlopban, a tengerfenéken és a strandokon. Ebből kiderült, hogy a Földközi-tengerbe kerülő teljes éves műanyagterhelés körülbelül 17 600 tonna, amelyből jelenleg 3760 tonna lebeg a Földközi-tengerben. Ennek 84 százaléka a strandokra kerül, a fennmaradó 16 százalék pedig a vízoszlopba vagy a tengerfenékre.
"A műanyag tengeri környezetben való eloszlásának szimulációit jelenleg nagy bizonytalanság jellemzi. A műanyagok sorsát befolyásoló számos folyamatról, például a süllyedésről, a tengeri élőlények általi lenyelésről és a kisebb darabokra való széttöredezésről még mindig meglehetősen korlátozottak a kísérleti adatok" - mondta Dr. Kostas Tsiaras vezető szerző.
"Modellünk megfelelő képességet mutatott a műanyagok tengeri környezetben való megfigyelt eloszlásának reprodukálásában, és így képes felmérni a Földközi-tenger műanyagszennyezésének jelenlegi helyzetét, valamint értékelni a jövőbeli tisztítási intézkedések és gazdálkodási tervek hatását." A modell a biofoulingot is leírta, mint a mikroműanyagok tengervízfelszínről való eltávolításának lehetséges mechanizmusát. A biofouling akkor következik be, amikor mikroorganizmusok, például algák halmozódnak fel az úszó és víz alatti tárgyakon, köztük a műanyaghulladékon.
"A mikroműanyagok a tenger felszínén kevésbé gyakoriak, mivel a nehezebb tengeri élőlényekhez való rögzülésük (biofouling) miatt gyorsabban süllyednek, és mélyebben halmozódnak fel a vízoszlopban és a tengerfenéken. Ezzel szemben a makroműanyagok, mint például a műanyag zacskók és a hungarocell, hosszabb ideig lebeghetnek a tengerben, és nagy távolságokat tesznek meg a forrásuktól" - mondta Tsiaras.
A kutatás szerint a mikroműanyagok forrásai, például a szennyvíztisztító telepek, főként nagyvárosok és sűrűn lakott területek közelében voltak a francia, spanyol és olasz partok mentén. Nagyobb méretű mikroműanyagokat olyan területeken találtak, ahol sok a kezeletlen szennyvíz, például Görögország és Törökország partjainál.
A kutatók szerint a makroműanyagok nagy mennyiségben fordultak elő olyan területeken, ahol jelentős folyami beáramlás történt, például Algéria, Albánia és Törökország partjainál, valamint a nagyvárosok közelében és Spanyolország, Franciaország és Olaszország nagy népsűrűségű partjainál.
Tsiaras szerint a modell eredményei alapján azonosítani lehet az ökológiailag (madarak és cetek élőhelyei) vagy kereskedelmileg (akvakultúra és halászat) fontos területeket, amelyeket potenciálisan veszélyeztet a műanyagszennyezés. "Ez fontos az ökoszisztéma-alapú gazdálkodási tervek és politikák kialakításához a műanyagszennyezés mérséklésére, amely gyakran határokon átnyúló környezeti probléma, mivel az úszó műanyagok nagy távolságokra is eljuthatnak a forrásuktól."
Figyelmeztetett arra, hogy a Földközi-tenger partvidéke mentén fekvő lakott országok társadalmi, politikai és kulturális sokfélesége megnehezíti egy közös tengeri ökoszisztéma-gazdálkodási politika végrehajtását. Úgy véli azonban, hogy a tanulmányhoz hasonló modellek segíthetnek a probléma enyhítésében. "Az olyan előrejelző modellek használata, mint az itt bemutatott, amelyek képesek összekapcsolni a megfigyelt műanyagkoncentrációkat azok forrásaival, kritikus fontosságú a sikeres gazdálkodási tervek kijelöléséhez" - magyarázta.
A Földközi-tenger a műanyagszennyezés forró pontjának számít, mivel sűrűn lakott partvidékei, a halászat, a hajózás, a turizmus és a felszíni vizek korlátozott mértékben áramlanak ki az Atlanti-óceánba. A Földközi-tenger biológiai sokféleségben is gazdag, így a tengeri ökoszisztémák megőrzése szempontjából is aggodalomra ad okot.
A műanyagszennyezés a tengeri biodiverzitás minden szintjét érinti, mikro- és makroműanyag részecskék találhatók a tenger felszínén, a strandokon, a tengerfenéken, valamint a nagy és kis tengeri állatok testében. Arról is beszámoltak, hogy az emberek a tenger gyümölcseinek fogyasztásával műanyagot vesznek magukhoz.